Androidos okostelefonba oltott Playstation - leginkább így lehetne jellemezni a Sony Ercisson játékvezérlő gombokkal ellátott telefonját, az Xperia Playt. A készülék nagyon szép és könnyen kezelhető, de leginkább a hardcore gémerek érdeklődésére számíthat.
A Sony Ercisson egyelőre csak mutatóba hozott néhány példányt a Play videojátékos mobilból Budapestre, a készüléket ugyanis addig nem forgalmazzák Magyarországon, amíg el nem indul idehaza is a fizetős Android Market. A telefont így egyelőre csak különlegességként vehettem kézbe a bemutatón, de ez több szempontból is meglepő élmény volt.
A gyári termékfotók alapján ugyanis valamiért egy kicsit vaskos, esetlen mobil benyomását keltette, talán azért, mert a mai okostelefonok formavilága mellett nagyon idegennek hatottak a Playstation konzolokról ismert vezérlőgombok, amelyekről nekem leginkább a kicsit bumfordi kontroller jut eszembe. A készülék viszont nagyon kecses, ugyanazt az áramvonalas formavilágot képviseli, mint a legújabb Xperia-telefonok. Ezek után leginkább az volt a kérdés, hogy a gombok nem túl finomak-e, vagyis lenyomásra, érzetre mennyire adnak pontos visszajelzést – a kontroller bumfordisága ugyanis a nappaliban ezt a célt szolgálja. A játékvezérlőt az ember jól meg kell, hogy tudja markolni, és úgy kell viselkednie, hogy bírja a nyomkodást, ne csússzanak le róla az ujjak, és meg lehessen feledkezni róla, miközben a játékba belemerülünk.
A Sony Ericsson tervezői, úgy gondolom, jól eltalálták az arányokat a Playstation-mobilon. A lapos, ezüstszínű műanyag burkolatból csak a vezérlőgombok állnak ki, amelyekre ugyanolyan gyorsan rátalálnak és ráállnak az ember ujjai, mint a hagyományos kontrolleren, vagy a PSP-n. A kisebb vezérlőgombok, a menügomb, a startgomb és a select billentyű teljesen egy síkban van a kezelőfelület lapjával. Bár a telefon egészében finom, légies szerkezetnek tűnik, a domborított alsó lapjának köszönhetően stabilan kézre áll, és a billentyűk is elég masszívak. Semmi nyüszögés, semmi recsegés nincs, miközben játszunk vele.
A gombok között két, hüvelykujjra méretezett érintőfelület van, amelyek némelyik szoftvernél – például a focis játékban – praktikusabbak, mint az iránybillentyűk. Ezek kicsit be vannak mélyítve, hogy az ember ujja ne tudjon lecsúszni róluk, és két kis pöcök segíti a középpontjuk kitapintását. A kezelőfelület olyan jó, hogy a próba során én teljesen bele tudtam mélyedni a játékok nyomkodásába – bár az első próbálkozások főleg a kezelés kiismerésével teltek.
A mobilon a játékok a többi alkalmazás közé kerülnek a hagyományos alkalmazásmenüben, de amikor kinyitjuk, vagyis szétcsúsztatjuk a készüléket, egy külön játékválasztó menü tűnik fel. A bemutatón a Fifa 2010-et, egy Bruce Lee-s verekedős játékot és egy űrhajós lövöldözőst próbáltam ki. Ennek során rögtön szembesülnöm kellett vele, hogy a hagyományos konzoljátékokhoz hasonlóan felépülő szoftverek kicsit több gyakorlást igényelnek, mint az általában szándékosan egyszerű érintős sikerjátékok, főleg azért, mert a Playstation-gombok játékról játékra rendszerint kicsit más funkciót töltenek be. Ennek megfelelően az Xperia mobilon pont olyan élmény játszani, mint egy PSP-n. A telefon 4 hüvelykes képátlójú kijelzője sem sokkal kisebb, mint a hordozható játékgépé.
A különbség csak annyi, hogy itt néha hozzányúlhatunk az érintőképernyőhöz is, mivel sokszor választhatunk, hogy a menüben lépkedve, vagy közvetlen érintéssel szeretnénk kiválasztani valamilyen funkciót. A kipróbált szoftverek villámgyorsan töltődtek be és futottak a készüléken, vagyis erre nem lehet panasz, a kijelző képe pedig nagyon szép és éles. A gondtalan működést valószínűleg elősegíti majd, hogy a Sony Ericsson exkluzív megrendeléseket adott a szoftverfejlesztőknek a telefonra való fejlesztésre, így lesznek olyan játékok, amelyek elsőként, vagy kizárólag az Xperia Play-re jelennek meg.
A Play mellett megjelenő többi Xperia-modell kapott HDMI-csatlakozót is, de a játékos telefont ilyennel nem látták el: csak a mikro-USB-s töltőaljzat és egy jackcsatlakozó van rajta alul a fülhallgatóhoz. A Sony Ericsson új androidos kezelőfelülete is gyors, és újdonság, hogy a kezelőgombok némileg megváltoztak. A korábbi, egyedi szögletes ikonok helyett a Play-en a hagyományos androidos ikonok találhatók. A készülék ugyan nagyon jól sikerült, de a dolognak megvan az a buktatója, hogy egy elavult koncepciót próbál újra életre kelteni. Miközben napjainkban az okostelefonból lett játékplatform, addig a Playstation-mobil egy játékkonzol-okostelefon hibrid. Ezzel pedig eleve csak a vásárlóközönség kisebbik részére céloz, hiszen kimondottan a játék kedvéért kevesen vesznek mobilt, és bár a Play árát még nem lehet tudni, csak annyit, hogy a prémium árszegmensben lesz majd. A külföldi portálokon megjelent információk szerint Európában 500 euróba kerül majd, ami jelenlegi árfolyamon 134 ezer forint, áfa nélkül.
Ehhez jön még persze az ár, amit az exkluzív játékokért ki kell fizetni, bár a gyártó ígérete szerint a készülékeket szoftverekkel feltöltve dobják majd piacra. Mindezek ellenére meg lennék lepve, ha nagy siker lenne belőle. Bár az adottságai megvannak hozzá, de amit nyújt, az már nem elég extra, az Android-platform pedig játékra konzolos kezelőgombok nélkül is elég jó.
- A modell részletes specifikációit lásd a Sony Ericsson weboldalán, itt.
Nem hittem, hogy valaki képes olyan netbookot építeni, ami igazán tetszik, de a Virginia Tech és a koreai Robotis nevű cég mégis képes volt erre. Hogy milyen netbookot? Olyat, mint itt a cikk szélén van. A nyílt forrású, kísérletezési célra kidolgozott robotban ugyanis csupa szabványos alkatrész dolgozik: lelke egy Atom processzor, 4 gigabájtnyi SSD tartalmazza a linux alapú operációs rendszerét, ami 2 gigabájtnyi memóriával gazdálkodhat futás közben. Egyedül a billentyűzet és a kijelző hiányzik.
Utolsó kommentek