Letöltendő

Újjáélesztené a régi laptopját? Találtunk ehhez egy remek szoftvert, a Linux Mintet! Korábban ugyan hasonló célokra már ajánlottuk a Jolicloudot, de annak fejlesztői nem sok beállítási lehetőséget adnak a felhasználónak, ezért aki szoftvereket is szeretne telepíteni a kedve szerint, az jobban járhat ezzel az ingyenes operációs rendszerrel.

A Linux Mint honlapján több verziót is találni a szoftverből: ezek közül az Xfce nevűt elvileg gyengébb PC-kre is fel lehet telepíteni, de nagyon fapadosnak és kiforratlannak találtuk. A standard Linux Mint 11-essel viszont problémamentesen boldogultunk, olvasóinknak is ezt ajánljuk kipróbálásra, CD-re és DVD-re írható változatban érhető el.

Konyhai wifirádióvá alakult a régi laptop

Próbánk során egy 768 megabájt memóriával és 1,6 gigahertzes, egymagos Pentium M processzorral szerelt hatéves laptopon a Mint zökkenőmentesen működött. A laptopot egyébként egy eBayről tízezer forintért megrendelt, utángyártott akkumulátorral élesztettük újra, ezzel jelenleg nagyjából háromórás üzemidőt biztosít, ami otthoni netezésre, filmnézésre bőven alkalmassá teszi. 

Egy tízezer forintos, hangszórós Logitech laptopalátéttel még a hangzását is sikerült tökéletesíteni, így a dobozhangú őslaptop tökéletes konyhai netrádiós és sorozatnéző masinává alakult. 

A TV2 online elérhető műsorait a Mint alól problémamentesen meg tudtuk nézni, míg az RTL Most oldalaival nem boldogultunk, ezeket ugyanis csak Silverlight pluginnel lehet élvezni, ennek linuxos megfelelője pedig folyamatosan összeomlott.  A Magyar Rádió Hangtára ugyancsak problémamentesen működött a Minttel, ahogy az MTV Videotár is, bár itt a beágyazott lejátszó ablakán jobb klikkel kattintva kellett kimásolni a videó URL-jét, és beilleszteni azt az eleve a rendszer részét képező VLC Playerbe, amellyel a különböző internetrádiókat is lehet hallgatni.

Nem gyorsulja le az XP-t, de sokkal nehezebb tönkretenni

A Linux Mint egyébként az ugyancsak ingyenes Ubuntu Linuxon alapul, de készítői jelentősen optimalizálták a működését, amit az is jól jelez, hogy míg a kifejezetten gyenge PC-kre szánt Xubuntu tesztlaptopunkon nyögvenyelősen futott, addig a Minttel semmi hasonló problémát nem tapasztaltunk.

Ugyanakkor téveszmének bizonyult az, hogy a régi Windows XP-nél sokkal gyorsabb a Linux, nagyjából azonos volt a két rendszer sebessége. A Mint nagyjából egy perc alatt startol el, ami egy régi, nem karbantartott Windows feléledésénél egy kicsivel fürgébb, működését tekintve azonban nem veri kenterbe a jó öreg XP-t, hasonló tempóval működnek alatta a tipikus szoftverek.

A teszteléshez használt, hatéves laptopon élvezhetően lehetett internetezni, filmet nézni, zenét hallgatni, de a HD-felbontású videók már szaggattak rajta. A wifi azonnal működött, de a monitor és a tapipad beállításával sem voltak gondok, emellett az USB-s hangszóróval is kompatibilis volt a rendszer.

Miért érdemes mégis lecserélni? Mert ingyenes, és képes kiváltani az esetleg nem eredeti Windowst, ráadásul sokkal nehezebb elrontani annál: jóval kevesebb kártevő támadja, és a honlapokon felvillanó kamuvírusirtókat sem lehet telepíteni rá, azaz egy 1.0-s felhasználó sem igazán tud kár tenni benne.

Ami kellhet, benne van

A Mint telepítése nem igényel túl sok hozzáértést, egyedül az szokatlan, hogy a CD-ről, DVD-ről indításkor először elindítja magát Live verzióként, és egy ikonnal lehet elindítani a telepítést, amelynek beállításaival bárki elboldogul, nagyjából csak a rendszeridőt és a nyelvet kell beállítani. Az első indításkor a rendszer félig magyar, félig angol felülettel fogadta tesztelőnket, de egy újabb ki-, és bekapcsolás után a teljes Mint magyarul kommunikált, beleértve a böngészőt és a magyar helyesírás-ellenőrzővel szerelt LibreOffice-t is.

Alapból a Firefox böngésző van a Mintben, de a Szoftverkezelő pontra kattintva le lehet hozzá tölteni például a Chromiumot (a Google Chrome helyett), vagy akár az Operát is, egyedül Internet Explorer és Safari nem létezik erre a platformra. A Szoftverkezelő egyébként nagyon kényelmesen használható, a kiválasztott program adatlapján csak rá kell klikkelni a Telepítés gombra, és a rendszer automatikusan letölti és installálja azt.

A Linux Mint gyakorlatilag nem igényel semmilyen karbantartást, az összes feltelepített szoftvert saját magától frissíti, ami azzal jár, hogy néha megjelenik egy ikon a tálcáján, és le kell okézni ezeknek a telepítését. A Windowshoz szokott felhasználóknak egyedül azt kell megszokniuk, hogy itt az ehhez hasonló műveletekhez a rendszergazdai jelszót is be kell pötyögni, amit a telepítés során kell megadni. Érdemes egy vendégfiókot is létrehozni a gépen, így ha átjön egy ismerős, az egy teljesen szűz felületen nézheti meg mondjuk a leveleit, nem kell véletlenül sem saját adataink között kutatnia.

Letölthető az Ubuntu Linux 11.04-es verziója, amely a korábbi verziókétól gyökeresen eltérő, Unity nevű kezelőfelületet tartalmaz. Kipróbáltuk az átlagfelhasználó számára már ingyenessége miatt is vonzó operációs rendszert.

Az új kezelőfelületen egy Mac OS X-ből ismerős megoldással lehet találkozni: a képernyő tetejére került egy státuszsor. Ezen mindig az aktuális, azaz előtérben lévő programok menüpontjai érhetőek el, bizonyos szoftverek, például a beépített chatprogram ablakából el is tűnt a Fájl, Nézet és hasonló menüpontok. Más programok, például a külön letölthető VLC médialejátszó még a megszokott kezelőfelületet tartalmazza.

A képernyő baloldalára egy olyan oldalsáv, az indítópanel került, amelyben a leggyakrabban használt programokat lehet elhelyezni a Windows 7 Tálcájához hasonló módon. A windowsos Start gombját az Ubuntuban a bal felső sarokban lévő menü segíti, amelyet lekattintva egy keresőfelületet lehet elérni, amely nem csak a merevlemezen lévő fájlok, de a feltelepített és a készítők által telepítésre ajánlott szoftverket is tartalmazza.

Az Ubuntu saját, beépített Szoftverközponttal rendelkezik, amely lehetővé teszi a programok egyetlen kattintással történő telepítését. Alapból egyébként gyakorlatilag minden feladatra tartalmaz szoftvereket az Ubuntu, Firefox böngésző, médialejátszó, chat-, és levelezőkliens és irodai programcsomag is megtalálható benne.

Bár az új Unity felület valóban nagyok helytakarékos, és sok munkaterületet hagy a felhasználónak, egy átlagos internetező számára tesztelőnk szerint túlságosan idegen lesz, hiszen még az ablakok bezárását biztosító gombok is átkerültek a képernyő jobb felső sarkából a balra, akárcsak a Macen. Telepítéskor egyébként a régi, hagyományosabb kezelőfelülettel is telepíteni lehet az Ubuntut.

Telepítése nem igényelt semmiféle szaktudást: egyszerűen le kell tölteni a CD-képfájlt, és kiírni azt egy lemezre (32 és 64 bites processzorra, valamint netbookokra optimalizált változatban érhető el). A lemezről a rendszer próbamódban telepítés nélkül is indítható, így bárki kipróbálhatja, hogy melyik grafikus felület a leginkább szimpatikus, mielőtt konkrétan a PC-re installálná az operációs rendszert, amelyet egyébként a Windows mellé is lehet telepíteni.

A folyamat teljesen automatikus, érdemes kipipálni az egyetlen opciót is, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik fél által készített, nem nyílt forráskódú komponenseket is telepítse fel az Ubuntu, ez sok szenvedéstől megkíméli a felhasználót. Csupán a képernyő felbontását kellett kézzel beállítanunk: az új Ubuntu két monitoros módban sehogy sem akart működni, a laptopra kötött tévével azonban működött, és a digitális hangkimenetet is alapból kezelte.

Az Ubuntuban továbbra is automatikusan frissülnek magán az operációs rendszeren kívül a szoftverek is, így nagyon biztonságos internetezést tesz lehetővé, és egy beállított rendszert egy nem hozzáértő felhasználó sem tud túl könnyen tönkretenni, ezért továbbra is ajánljuk kipróbálását bárkinek!

Olvassa el az [origo] Techbázis cikkét a Jolicloud nevű ingyenes operációs rendszerről, amelynek legújabb kiadását kimondottan arra optimalizálták, hogy régi laptopon, koros asztali PC-n is futtatni lehessen. Az Ubuntu Linuxon alapuló szoftvert Windows mellé is egyszerűen lehet telepíteni, tud magyarul, bármikor eltávolítható, így minden kipróbálása mellett szól: telepítése mindössze húsz perc, és automatikusan végbemegy.

A szoftver probléma nélkül megnyitja az Office-ban készült fájlokat, minden ismert video- és zenefájlt lejátszik, és a régi gépen is fürgén indul és gyorsan áll le.