A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Blue kódnéven készül a Windows 8 utódja, amely már jövőre megjelenhet. Premierjét követően az Apple-höz hasonlóan a Microsoft is éves frissítési ciklusra vált a cégtől származó belső információk szerint.
A The Verge című amerikai technológiai hírportál belső forrásból származó információi szerint már a jövő év közepén megjelenhet a Windows 8 egyelőre Blue kódnéven emlegetett utódja.
A Blue első kiadása valószínűleg egy legális Windows 8 rendszerekre telepíthető, új funkciókat tartalmazó frissítés lesz, amelyet vagy teljesen ingyen, vagy rendkívül olcsón fog kínálni a Microsoft.
Évente okosabb lesz a Windows
A Windows Blue bevezetésével a szoftvercég szakít korábbi gyakorlatával, amelynek lényege az volt, hogy a cég néhány évente rukkol elő egy-egy újabb Windowszal. Hasonló stratégiát alkalmaz az Apple is, amely korábban kétévente frissítette Mac OS X nevű operációs rendszerét, annak legújabb kiadására azonban már csak egy évet kellett várnia a felhasználóknak.
Ez azért szerencsés, mert ha nem teljesen új rendszerként kell kommunikálni egy rendszert, akkor nem okoz csalódást a felhasználóknak a forradalmi újítások hiánya. A Windows Blue tudása a tervek szerint évente frissül majd úgy funkciókkal, ha a The Verge információi helyesek, így a rendszer versenyképesebb maradhat a rivális Apple termékkel.
Az is valószínűsíthető, hogy az új számítógépeket mindig automatikusan a legújabb Windows-kiadással kerülnek majd a boltokba - hasonló gyakorlatot alkalmaz az Apple is, amelynek szoftverfrissítései általában a néhány generációval korábbi gépekre is olcsón megvásárolhatók.
496 nap múlva véget ér a Windows XP mindennemű támogatása - új javítások híján - veszélyes lesz a magyar netezők körében még mindig a legnépszerűbbnek számító rendszerről internetezni.
A 2001-ben megjelent operációs rendszer teljes körú (általános) támogatása már három évvel ezelőtt megszűnt. Ez azt jelenti, hogy semmilyen új funkciót, javítócsomagot nem készítettek már a szoftverhez, a kritikus hibáit azonban a Microsoft már csak 496 napig fogja javítani. Ezt követően azonban már semmilyen javítás nem készül majd az XP-hez, ha a szoftvercég tartja magát terveihez.
Itthon még az XP a legnépszerűbb
Eredetileg az XP támogatása már évekkel korábban teljesen megszűnt volna, de a szoftver népszerűsége - és utódja, a Vista sikertelensége - miatt a támogatását a szokásos időszak mintegy két és félszeresére terjesztette ki a cég.
Jelenleg a Windows XP számít a legnépszerűbb operációs rendszernek a magyar internetezők körében: a Rankings.hu statisztikái szerint a felhasználók 44,93 százaléka használja ezt a rendszert, bár a Windows 7 a 44,02 százalékos részarányával csaknem ugyanennyi felhasználóval bír. Világszerte a Windows XP-t használók száma már alacsonyabb, 21 százalék körüli, a Windows 7 jócskán megelőzi, 41 százalék körüli részesedésével.
Bár az elkövetkező hetvenegy hétben valószínűleg sok XP-s gép tönkremegy, vagy újra cserélik, sok helyen, főként szegény országokban ezek a rendszerek is használatban maradnak. Az új javítások híján pedig a Windows XP-s számítógépeken való internetezés még biztonsági szoftverek birtokában is veszélyessé válik, mivel a befoltozatlan biztonsági réseken keresztül a legkülönbözőbb kártevők juthatnak a rendszerre.
Meddig élnek az újabb Windowsok?
A Microsoft honlapján lévő információk szerint a Windows Vistát használóknak még 1595 napjuk van arra, hogy más szoftverre váltsanak, azt az operációs rendszert ugyanis 2017. áprilisáig támogatja a cég.
A Windows 7-hez még 2603 napig, egészen 2020. január közepéig készülni fognak frissítések. Az október végén megjelent Windows 8 különböző verzióit 2023. januárjának közepéig, vagyis még 3695 napon át lehet biztonságosan használni.
Ugyanakkor a táblagépekre szánt, csak applikációk futtatására képes Windows RT nevű verziót csak 2017. áprilisának közepéig, vagyis kevesebb mint négy és fél évig (mostantól számítva 1595 napig) fogja támogatni a cég.
Új egér- és billentyűzetkezelő alkalmazást adott ki a Microsoft. A Mouse and Keyboard Center nevű programmal nem csak a perifériák beállításait lehet módosítani, hanem azt is meg lehet osztani Twitteren és Facebookon, hogy milyen hardvert használunk. A furcsa funkcióra nehéz magyarázatot találni: az emberek nem váltogatják annyira gyakran az egerüket, hogy a gombra gyakran szükség legyen. Az egyes beállításokat - például a játékhoz beállított gombkombinációkat - viszont nem lehet megosztani, csupán alapinformációkat küld át a közösségi oldalaknak a program.
Meglepő szolgáltatást vezetett be amerikai üzleteiben és a Microsoft: száz dollár, vagyis nagyjából huszonháromezer forintnak megfelelő díj ellenében tökéletesen beállított Windows 7-t telepít az ügyfél számítógépére.
Az így megvett operációs rendszerek a cég szerint tökéletesen vannak beállítva, és nem tartalmaznak semmilyen próbaverziós szoftvert, vagy promóciókra mutató felesleges ikonokat, amelyek egy újonnan vásárolt PC-n sok esetben megtalálhatók.
Próbaverziók teszik olcsóbbá, de gagyibbá is a PC-t
Míg az Apple számítógépei sosem tartalmaznak semmilyen felesleges ikont vagy programot, az eredeti Windowszal megvett PC-k esetében sokszor ez a helyzet.
Az alapvető munkához szükségtelen segédprogramokkal, néhány hónap alatt lejáró biztonsági szoftverekkel azért szokták ellátni az új számítógépeket a gyártók, mert ezek fejlesztőitől pénzt kaphatnak, amellyel csökkenthetik termékük árát, vagy például olcsóbban kínálhatják hozzá a legális Windowst. A szükségtelen programok azonban sokszor felesleges ikonokkal lepik el az Asztalt, de akár a rendszerindulást is lassíthatják
Szemét nélküli Windowst ad a Microsoft
Új szolgáltatása keretében a Microsoft minden ilyen zavaró programtól mentes rendszer telepítését vállalja. Bár alapesetben az így megrendelt Windows 7-et a cég saját Live-segédprogramjaival, a Security Essentials víruskeresővel, és az Office irodai programcsomag reklámokkal megtámogatott alapverziójával is ellátják, ha az ügyfél jelzi a megrendeléskor, ezek a programok sem kerülnek fel a gépre, és a cég szervizesei akár rivális gyártók termékeit, például Chrome böngészőt és iTunes médialejátszót is telepítenek a rendszerre.
Eezen felül a cég munkatársai az összes fontos rendszerparamétert, például laptop esetében az akkumulátor, a hangkártya és az érintőpad beállításait is optimálisan konfigurálják.
Walt Mossberg, a Wall Street Journal szakújságírójának tesztjein a profik által telepített "Signature" márkanévvel ellátott rendszerek jól szerepeltek, az általa kipróbált noteszgépek mindegyike gyorsabban indult a gyártók által telepített verzióknál. Bár a különbség sokszor csak minimális volt, a zavaró ikonok és szükségtelen programok nélkül így is kényelmesebb volt dolgozni a redmondi beállításokkal telepített rendszereken.
Itthon ingyen megcsinálják a Windowst
A Microsoft Magyarországtól megtudtuk, hogy a cég Westend City Centerben lévő magyar márkaboltjában ingyen is vállalják az oda bevitt számítógépek legális Windows operációs rendszerének rendbehozatalát. Ehhez azonban előzetesen időpontot kell kérni az üzlettől telefonon vagy a honlapon keresztül.
Az új PC-kre telepített idegesítő próbaverzióktól való megszabaduláshoz a Letöltendő blog a PC Decrapifier nevű szoftvert ajánlja.
Újjáélesztené a régi laptopját? Találtunk ehhez egy remek szoftvert, a Linux Mintet! Korábban ugyan hasonló célokra már ajánlottuk a Jolicloudot, de annak fejlesztői nem sok beállítási lehetőséget adnak a felhasználónak, ezért aki szoftvereket is szeretne telepíteni a kedve szerint, az jobban járhat ezzel az ingyenes operációs rendszerrel.
Próbánk során egy 768 megabájt memóriával és 1,6 gigahertzes, egymagos Pentium M processzorral szerelt hatéves laptopon a Mint zökkenőmentesen működött. A laptopot egyébként egy eBayről tízezer forintért megrendelt, utángyártott akkumulátorral élesztettük újra, ezzel jelenleg nagyjából háromórás üzemidőt biztosít, ami otthoni netezésre, filmnézésre bőven alkalmassá teszi.
Egy tízezer forintos, hangszórós Logitech laptopalátéttel még a hangzását is sikerült tökéletesíteni, így a dobozhangú őslaptop tökéletes konyhai netrádiós és sorozatnéző masinává alakult.
A TV2 online elérhető műsorait a Mint alól problémamentesen meg tudtuk nézni, míg az RTL Most oldalaival nem boldogultunk, ezeket ugyanis csak Silverlight pluginnel lehet élvezni, ennek linuxos megfelelője pedig folyamatosan összeomlott. A Magyar Rádió Hangtára ugyancsak problémamentesen működött a Minttel, ahogy az MTV Videotár is, bár itt a beágyazott lejátszó ablakán jobb klikkel kattintva kellett kimásolni a videó URL-jét, és beilleszteni azt az eleve a rendszer részét képező VLC Playerbe, amellyel a különböző internetrádiókat is lehet hallgatni.
Nem gyorsulja le az XP-t, de sokkal nehezebb tönkretenni
A Linux Mint egyébként az ugyancsak ingyenes Ubuntu Linuxon alapul, de készítői jelentősen optimalizálták a működését, amit az is jól jelez, hogy míg a kifejezetten gyenge PC-kre szánt Xubuntu tesztlaptopunkon nyögvenyelősen futott, addig a Minttel semmi hasonló problémát nem tapasztaltunk.
Ugyanakkor téveszmének bizonyult az, hogy a régi Windows XP-nél sokkal gyorsabb a Linux, nagyjából azonos volt a két rendszer sebessége. A Mint nagyjából egy perc alatt startol el, ami egy régi, nem karbantartott Windows feléledésénél egy kicsivel fürgébb, működését tekintve azonban nem veri kenterbe a jó öreg XP-t, hasonló tempóval működnek alatta a tipikus szoftverek.
A teszteléshez használt, hatéves laptopon élvezhetően lehetett internetezni, filmet nézni, zenét hallgatni, de a HD-felbontású videók már szaggattak rajta. A wifi azonnal működött, de a monitor és a tapipad beállításával sem voltak gondok, emellett az USB-s hangszóróval is kompatibilis volt a rendszer.
Miért érdemes mégis lecserélni? Mert ingyenes, és képes kiváltani az esetleg nem eredeti Windowst, ráadásul sokkal nehezebb elrontani annál: jóval kevesebb kártevő támadja, és a honlapokon felvillanó kamuvírusirtókat sem lehet telepíteni rá, azaz egy 1.0-s felhasználó sem igazán tud kár tenni benne.
Ami kellhet, benne van
A Mint telepítése nem igényel túl sok hozzáértést, egyedül az szokatlan, hogy a CD-ről, DVD-ről indításkor először elindítja magát Live verzióként, és egy ikonnal lehet elindítani a telepítést, amelynek beállításaival bárki elboldogul, nagyjából csak a rendszeridőt és a nyelvet kell beállítani. Az első indításkor a rendszer félig magyar, félig angol felülettel fogadta tesztelőnket, de egy újabb ki-, és bekapcsolás után a teljes Mint magyarul kommunikált, beleértve a böngészőt és a magyar helyesírás-ellenőrzővel szerelt LibreOffice-t is.
Alapból a Firefox böngésző van a Mintben, de a Szoftverkezelő pontra kattintva le lehet hozzá tölteni például a Chromiumot (a Google Chrome helyett), vagy akár az Operát is, egyedül Internet Explorer és Safari nem létezik erre a platformra. A Szoftverkezelő egyébként nagyon kényelmesen használható, a kiválasztott program adatlapján csak rá kell klikkelni a Telepítés gombra, és a rendszer automatikusan letölti és installálja azt.
A Linux Mint gyakorlatilag nem igényel semmilyen karbantartást, az összes feltelepített szoftvert saját magától frissíti, ami azzal jár, hogy néha megjelenik egy ikon a tálcáján, és le kell okézni ezeknek a telepítését. A Windowshoz szokott felhasználóknak egyedül azt kell megszokniuk, hogy itt az ehhez hasonló műveletekhez a rendszergazdai jelszót is be kell pötyögni, amit a telepítés során kell megadni. Érdemes egy vendégfiókot is létrehozni a gépen, így ha átjön egy ismerős, az egy teljesen szűz felületen nézheti meg mondjuk a leveleit, nem kell véletlenül sem saját adataink között kutatnia.
Steve Ballmer végre elárulta, hogy mikor jelenik meg a Windows 8: 2012-ben lesz elérhető az új rendszer a PC-k mellett táblaszámítógépeken és univerzális felépítésének köszönhetően egyéb ketyeréken is. A Techbázis cikkében elolvashatja, milyen funkciói ismertek eddig a Windows 7-et felváltó operációs rendszernek.
Az Android határozottan jót tett a Sony Ericssonnak. A japán-svéd gyártó úgy tudta felfrissíteni okostelefon-választékát a Google-féle operációs rendszerrel, hogy közben megőrizte egyedi arculatát, és igen szimpatikus és a hazai piacon is kelendő készülékeket dobott piacra, gondoljunk csak az X8-asra, vagy az X10 Minire és Mini Próra.
Az apró, zsebméretű divatmobilok után 2011 tavaszán a gyártó idehaza is bemutatta a komolyabb tudású készülékeit, a „nagy” Xperiákat, amelyek közül a Play-t már a helyszínen ki is próbáltam. Tesztelésre viszont először az Xperia Neót kértem el, mert ez lesz a gyártó új, középmezőnybeli modellje – és várhatóan új tömegmodellje. A 3,7 hüvelykes kijelzővel ellátott készülék már elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen netezni és mobilappokat használni rajta, és egy olyan terület is van, amelyen a Sony Ericsson a saját technológiáival vágna a konkurencia elébe: ez pedig a fotózás.
Az Android operációs rendszer elterjedése ugyanis meg is nehezíti a helyzetet a gyártók számára. Miután a szoftverplatform egységes, a készülékek könnyen arctalanná válnak, a vásárlók pedig már a pár tízezer forintos kínai mobilokon élvezhetik ugyanazokat a szolgáltatásokat, amelyek egykor az iPhone-on mutatkoztak be – a mobilalkalmazásoktól a könnyű netezésig és navigációig.
A vásárlóknak azért még minden bizonnyal meggyőző lehet a régi, jól ismert márkanév, és az a minőségi élmény, amit a készülék nyújt. A Sony Ericsson az idei modelleket fényes fekete-ezüst műanyag burkolatba csomagolta, amelyek az egykori Vivaz designját követik. A nagy, lapos okostelefonok közül eddig nekem az Xperia Neo simult a legjobban a tenyerembe, és a mérete is ideális: se nem túl nagy, se nem túl kicsi, zsebben is jól viseli magát. Csupán a keményen helyére pattanó, és nehezen levehető hátsó burkolat hajlamos nyüszögni egy kicsit.
A készülék 1 gigahertzes processzora nagyon gyors működést biztosít, és a gyártó a 2.3-as Android-verzióval szállítja a modellt, amelynek csupán a kezelőfelületét szabta a saját képére. A kékes háttérre tervezett fátyolos menüelemek szépen illenek a készülék külsejéhez. A Sony Ericsson arra is ígéretet tett, hogy ezentúl mindig a legújabb szoftververzióval kapják a felhasználók a készülékeket, és folyamatos lesz a frissítés is – nos, reméljük, betartják a szavukat, mert az első próbálkozásokhoz képest az új Android (ami persze mostanra kezdi kiforrni magát igazán) tényleg megtáltosította a mobilt.
A gyártó a Sony által birtokolt digitális képalkotási technológiákkal igyekszik még tovább javítani a felhasználói élményt. A készüléknek valóban nagyon szép képe van, ugyan nem AMOLED-es a kijelzője, de ez még jót is tesz a színhűségnek, a LED-es háttérvilágítású LCD-panel pedig légrés nélkül van a fedlap alá szerelve, hogy a kép ennyivel is közelebb legyen a felhasználóhoz. Olyan nagyon nem tudtam megállapítani, hogy ez mekkora javulást okoz más modellekhez képest, de a kijelző minden igényt kielégít.
A videolejátszás minőségét a Sony tévékről ismert elnevezésű Bravia Engine is hivatott javítani – én ennek a hatását is kevésbé érzékeltem. Ami lényeges változás a korábbi mobilokhoz képest, az a telefon digifotós képessége. A Neo 8 megapixeles kamerája ugyanis megnövelt fényerejű, úgynevezett Exmor-R szenzorral van felszerelve, amelynek a huzalozása van úgy áthelyezve – a szenzor alá -, hogy ne zavarja az érzékelőt. Ez a technológia elsősorban a videózásnál jelent előnyt, amikor nagyon kevés a fény.
A postban szereplő tesztvideót ugyanolyan fényviszonyok között vettem fel a konyhámban, egy mozdulatlan segítőtárs közreműködésével. A konyhával egybenyitott nappaliban csak hangulatvilágítás égett, a hátam mögött, és ilyen fényviszonyok között az egyik korábbi modell, az X10 Mini Pro kamerája semmit nem látott, míg a Neo élvezhető minőségű felvételt készített. A telefon megnövelt sebessége a fényképezés során is látványos: sokkal gyorsabban exponál, mint a korább modellek, bár az az én ízlésemnek kicsit túlszaturált képek készülnek – bár kétségtelen, hogy szép színekkel. A fényképező szoftvere egyébként minden igényt kielégít, például arcfelismerő, érintős zoom és exponálás is van benne, hogy csak a gyakorlatban fontosabbakat említsem.
A két tesztvideó: ugyanaz X10 Mini Próval és Xperia Neóval felvéve
A gyártó saját szoftveres megoldásai közül a LiveWire könnyíti meg leginkább a mindennapos használatot. Ez egy olyan szolgáltatás, amelyben beállíthatjuk, hogy az egyes kiegészítőket a készülékre csatlakoztatva milyen funkció induljon el, például headsethez automatikusan elindítja a rádiót. Ezen a készüléken is van a Twittert, Facebookot és más üzeneteket a kezdőképernyőn megjeleníteni képes TimeScape, a Sony Ericsson jellegzetes alkalmazása. Bár próbáltam megbarátkozni vele, azt hiszem, inkább a kevésbé aktív közösségi oldal-használóknak lehet kedvére, mivel nekem kicsit nehézkes a kezelése, és úgy tűnt, le is fogja kissé a telefont.
A gyártó érdekes módon szakított a kisebb, X-es modelleken alkalmazott jelölésekkel, és az érintőképernyő alatt már nem saját design-ikonjai, hanem a szokásos androidos ikonok mutatják az egyes funkciókat, de a három gomb – menü, home és vissza – megmaradt. A visszalépkedéssel itt maximum a kezdőképernyőig mehetünk vissza az éppen használt funkciókról. A készülék virtuális billentyűzete már eléggé kiforrott, bár az etalonnak számító iPhone-t még senki nem körözte le ebben, én boldogultam az Xperián is.
Mindent egybevetve a Sony Ericsson Xperia Neo egy szép, igényes kialakítású, gyors és kényelmesen kezelhető készülék, amely remek fotósmobil is egyben. A teljes vételára 110 ezer forint körül van itthon, de a szolgáltatóknál már ennél jóval olcsóbban el lehet majd vinni, és készült belőle egy kicsúsztatható billentyűzettel ellátott változat is Pro néven – sajnos erre azonban még várni kell. Az X10 Mini Próból kiindulva azonban ennek is nagyon jó virtuális billentyűzete lesz, így aki ragaszkodik ehhez, és nem szereti a virtuális változatot, annak érdemes megvárnia.
Specifikációk:
Méret: 113 x 57 x 13 milliméter, kellemesen domborított hátlappal
Csatlakozók: MicroUSB 2.0, 3,5 milliméteres minijack, HDMI, Wifi, Bluetooth
Kamera: Max. 8 megapixel, autofókusz, LED-es vaku
Videofelvétel: 720p-s felbontás 30 képkocka/másodperc sebességgel, folyamatos autofókusz, videofény
Akkummulátor: 1500 milliamperes Lítium-Polimer
Készenléti idő: átlagosan 400 óra, beszélgetési idő: átlagosan 7 óra
Néhány tesztkép: önarckép, kültéri borús időben és egy sötétben készült felvétel. A sötétben zajos, de kivehető a kép, a kültériek hajlamosak mobilosan fátyolossá válni, de a színek élénkek.
Letölthető az Ubuntu Linux 11.04-es verziója, amely a korábbi verziókétól gyökeresen eltérő, Unity nevű kezelőfelületet tartalmaz. Kipróbáltuk az átlagfelhasználó számára már ingyenessége miatt is vonzó operációs rendszert.
Az új kezelőfelületen egy Mac OS X-ből ismerős megoldással lehet találkozni: a képernyő tetejére került egy státuszsor. Ezen mindig az aktuális, azaz előtérben lévő programok menüpontjai érhetőek el, bizonyos szoftverek, például a beépített chatprogram ablakából el is tűnt a Fájl, Nézet és hasonló menüpontok. Más programok, például a külön letölthető VLC médialejátszó még a megszokott kezelőfelületet tartalmazza.
A képernyő baloldalára egy olyan oldalsáv, az indítópanel került, amelyben a leggyakrabban használt programokat lehet elhelyezni a Windows 7 Tálcájához hasonló módon. A windowsos Start gombját az Ubuntuban a bal felső sarokban lévő menü segíti, amelyet lekattintva egy keresőfelületet lehet elérni, amely nem csak a merevlemezen lévő fájlok, de a feltelepített és a készítők által telepítésre ajánlott szoftverket is tartalmazza.
Az Ubuntu saját, beépített Szoftverközponttal rendelkezik, amely lehetővé teszi a programok egyetlen kattintással történő telepítését. Alapból egyébként gyakorlatilag minden feladatra tartalmaz szoftvereket az Ubuntu, Firefox böngésző, médialejátszó, chat-, és levelezőkliens és irodai programcsomag is megtalálható benne.
Bár az új Unity felület valóban nagyok helytakarékos, és sok munkaterületet hagy a felhasználónak, egy átlagos internetező számára tesztelőnk szerint túlságosan idegen lesz, hiszen még az ablakok bezárását biztosító gombok is átkerültek a képernyő jobb felső sarkából a balra, akárcsak a Macen. Telepítéskor egyébként a régi, hagyományosabb kezelőfelülettel is telepíteni lehet az Ubuntut.
Telepítése nem igényelt semmiféle szaktudást: egyszerűen le kell tölteni a CD-képfájlt, és kiírni azt egy lemezre (32 és 64 bites processzorra, valamint netbookokra optimalizált változatban érhető el). A lemezről a rendszer próbamódban telepítés nélkül is indítható, így bárki kipróbálhatja, hogy melyik grafikus felület a leginkább szimpatikus, mielőtt konkrétan a PC-re installálná az operációs rendszert, amelyet egyébként a Windows mellé is lehet telepíteni.
A folyamat teljesen automatikus, érdemes kipipálni az egyetlen opciót is, amely lehetővé teszi, hogy a harmadik fél által készített, nem nyílt forráskódú komponenseket is telepítse fel az Ubuntu, ez sok szenvedéstől megkíméli a felhasználót. Csupán a képernyő felbontását kellett kézzel beállítanunk: az új Ubuntu két monitoros módban sehogy sem akart működni, a laptopra kötött tévével azonban működött, és a digitális hangkimenetet is alapból kezelte.
Az Ubuntuban továbbra is automatikusan frissülnek magán az operációs rendszeren kívül a szoftverek is, így nagyon biztonságos internetezést tesz lehetővé, és egy beállított rendszert egy nem hozzáértő felhasználó sem tud túl könnyen tönkretenni, ezért továbbra is ajánljuk kipróbálását bárkinek!
A Ghacks.net alaposan kivesézte a napokban megjelent új, 11.1-es Opera böngészőt, amely továbbfejlesztett Turbo funkciót tartalmaz. Ezt arra lehet használni, hogy lassú internetkapcsolaton keresztül is élvezhetően lehessen internetezni. A turbómód bekapcsolását követően az oldalak az Opera szerverein keresztül, tömörítve érkeznek a számítógépre, méretük így kisebb, letöltésük ezáltal gyorsabbá válik, a kicsomagolást és a megjelenítést a browser maga végzi el. A megújult Turbo még kisebbre képes összepréselni az oldalakat, a Ghacks teszteredményei szerint sokszor akár az eredeti méret negyedére is.
A honlapokon lévő képek tömörítéséhez az új opera már nem JPEG, hanem WebP formátumot használ, ami kis méret mellett jobb minőséget produkál. Korábban a Turbo módban nézett oldalak fotói kissé pixelesek voltak, mostanra ez a jelenség sokkal kevésbé érzékelhető. A funkció a webes videók tömörítését is lehetővé teszi, de ez eléggé érzékelhető minőségromlással jár. A korábbi verzióval ellentétben már korlátlan számú oldalt lehet elhelyezni a Speed Dial nevű kezdőoldalon, amely az oldalak tartalmának nézőképeit is tartalmazza, és a kedvenc szájtok kényelmes elérését biztosítja rögtön az indítást követően.
Egy 3D-s mozivászonból készült el a világ legnagyobb érintőképernyője a Groeningeni Egyetemen. A vászon nyolc és fél méter széles és 2,7 méter magas, egyszerre több száz érintést képes érzékelni, így egy egész csoportnyi ember dolgozhat majd rajta.
Nehéz erre őszintén azt mondani, hogy akarom, mert csak megjelenik az ember szemei előtt a hat projektor meg a szenzorok után fizetendő villanyszámla, de ugye milyen jól nézne ki a nappali egyik fala helyén?
Ha lenne geekigazolvány, az éves kvarcjáték és retrókonzol kiállítás meglátogatásához kötnénk a kiállítását. Aki elment a Csokonai művházba - a magyar számítógépes kultúra egyik bölcsőjébe - az egész évben büszkén lengethetné a plasztikkártyát, a többieknek viszont várnia kellene egy évet. A követelmény még csak nem is szigorú, ennyire jó játékos rendezvény nem szokott év közben lenni. Bűn kihagyni.
Természetesen lesz Commodore és Spectrum is
A teljes dicső nevén III. Retro video- és kvarcjáték kiállítás nevű rendezvényen az összes olyan gépet meg lehet nézni, amire a nyolcvanas-kilencvenes évben vágyni lehetett, és amikről még lehetett álmodni. Ezek mellett Szakács "Sakman" Gábor és barátai gyűjteményéből pedig olyan vasak is előkerülnek, amiknek a létezéséről akkor nem is tudtunk: Dreamcast fejlesztői gép, Coleco őskonzolok, Nintendo kvarcjátékok, és persze a szent grál, az első konzolok egyike az Odyssey. És úgy mellkesen egy sor 8bites számítógép, egy kisebb teremnyi kvarcjáték.
Nem volt ám minden kvarcjáték zsebrevágható, ezt két kézzel kell fogni
A bámészkodás mellett persze ki is lehet próbálni a gépek nagy részét. Egy éve Mortal Kombatban vertek meg, aztán Aladdinban bizonyítottam be, hogy a régi reflexek még csak megvannak valahol. Idén játéktermi gépekkel és fliperekkel bővül a rendezvény. A kiállítás Facebook eseményének faláról azt is lehet tudni, hogy a gépek free playre lesznek állítva: azaz nem kell beléjük szórni a százasokat, ingyen adják a golyót.
A Csokonai Művelődési Központ az Eötvös utca 64-66 alatt található a Rákospalotán. A felnőtt belépő 500, a gyerek 300 forintba, a családi jegy pedig 1300 forint. A kiállítás április másodikán és harmadikán reggel tíztől este hatig van nyitva.
Szokatlan felmérést készített a Microsoft legújabb böngészőjéről és riválisairól. Nem a gyorsaságot, hanme azt vizsgálta, hogy melyik browser használata meríti a legkevésbé a laptop akkumulátorát.
A Microsoft mérései szerint az Internet Explorer 9 meríti a legkevésbé a telepet, hasonlóan takarékosan működik a Firefox 4 és a Safari 5, míg a Chrome 10 és az Opera 11 ezekhez képest falja az energiát. Az [origo] sebességtesztjében egyébként ez a két browser teljesített a legjobban.
A Windows Guides gyűjeményében remek háttérképek sorakoznak, melyek mindegyike videojátékokhoz kapcsolódik. Super Mario, Sonic, Donkey Kong, a GTA és társaik ezen a linken.
Androidos okostelefonba oltott Playstation - leginkább így lehetne jellemezni a Sony Ercisson játékvezérlő gombokkal ellátott telefonját, az Xperia Playt. A készülék nagyon szép és könnyen kezelhető, de leginkább a hardcore gémerek érdeklődésére számíthat.
A Sony Ercisson egyelőre csak mutatóba hozott néhány példányt a Play videojátékos mobilból Budapestre, a készüléket ugyanis addig nem forgalmazzák Magyarországon, amíg el nem indul idehaza is a fizetős Android Market. A telefont így egyelőre csak különlegességként vehettem kézbe a bemutatón, de ez több szempontból is meglepő élmény volt.
A gyári termékfotók alapján ugyanis valamiért egy kicsit vaskos, esetlen mobil benyomását keltette, talán azért, mert a mai okostelefonok formavilága mellett nagyon idegennek hatottak a Playstation konzolokról ismert vezérlőgombok, amelyekről nekem leginkább a kicsit bumfordi kontroller jut eszembe. A készülék viszont nagyon kecses, ugyanazt az áramvonalas formavilágot képviseli, mint a legújabb Xperia-telefonok. Ezek után leginkább az volt a kérdés, hogy a gombok nem túl finomak-e, vagyis lenyomásra, érzetre mennyire adnak pontos visszajelzést – a kontroller bumfordisága ugyanis a nappaliban ezt a célt szolgálja. A játékvezérlőt az ember jól meg kell, hogy tudja markolni, és úgy kell viselkednie, hogy bírja a nyomkodást, ne csússzanak le róla az ujjak, és meg lehessen feledkezni róla, miközben a játékba belemerülünk.
A Sony Ericsson tervezői, úgy gondolom, jól eltalálták az arányokat a Playstation-mobilon. A lapos, ezüstszínű műanyag burkolatból csak a vezérlőgombok állnak ki, amelyekre ugyanolyan gyorsan rátalálnak és ráállnak az ember ujjai, mint a hagyományos kontrolleren, vagy a PSP-n. A kisebb vezérlőgombok, a menügomb, a startgomb és a select billentyű teljesen egy síkban van a kezelőfelület lapjával. Bár a telefon egészében finom, légies szerkezetnek tűnik, a domborított alsó lapjának köszönhetően stabilan kézre áll, és a billentyűk is elég masszívak. Semmi nyüszögés, semmi recsegés nincs, miközben játszunk vele.
A gombok között két, hüvelykujjra méretezett érintőfelület van, amelyek némelyik szoftvernél – például a focis játékban – praktikusabbak, mint az iránybillentyűk. Ezek kicsit be vannak mélyítve, hogy az ember ujja ne tudjon lecsúszni róluk, és két kis pöcök segíti a középpontjuk kitapintását. A kezelőfelület olyan jó, hogy a próba során én teljesen bele tudtam mélyedni a játékok nyomkodásába – bár az első próbálkozások főleg a kezelés kiismerésével teltek.
A mobilon a játékok a többi alkalmazás közé kerülnek a hagyományos alkalmazásmenüben, de amikor kinyitjuk, vagyis szétcsúsztatjuk a készüléket, egy külön játékválasztó menü tűnik fel. A bemutatón a Fifa 2010-et, egy Bruce Lee-s verekedős játékot és egy űrhajós lövöldözőst próbáltam ki. Ennek során rögtön szembesülnöm kellett vele, hogy a hagyományos konzoljátékokhoz hasonlóan felépülő szoftverek kicsit több gyakorlást igényelnek, mint az általában szándékosan egyszerű érintős sikerjátékok, főleg azért, mert a Playstation-gombok játékról játékra rendszerint kicsit más funkciót töltenek be. Ennek megfelelően az Xperia mobilon pont olyan élmény játszani, mint egy PSP-n. A telefon 4 hüvelykes képátlójú kijelzője sem sokkal kisebb, mint a hordozható játékgépé.
A különbség csak annyi, hogy itt néha hozzányúlhatunk az érintőképernyőhöz is, mivel sokszor választhatunk, hogy a menüben lépkedve, vagy közvetlen érintéssel szeretnénk kiválasztani valamilyen funkciót. A kipróbált szoftverek villámgyorsan töltődtek be és futottak a készüléken, vagyis erre nem lehet panasz, a kijelző képe pedig nagyon szép és éles. A gondtalan működést valószínűleg elősegíti majd, hogy a Sony Ericsson exkluzív megrendeléseket adott a szoftverfejlesztőknek a telefonra való fejlesztésre, így lesznek olyan játékok, amelyek elsőként, vagy kizárólag az Xperia Play-re jelennek meg.
A Play mellett megjelenő többi Xperia-modell kapott HDMI-csatlakozót is, de a játékos telefont ilyennel nem látták el: csak a mikro-USB-s töltőaljzat és egy jackcsatlakozó van rajta alul a fülhallgatóhoz. A Sony Ericsson új androidos kezelőfelülete is gyors, és újdonság, hogy a kezelőgombok némileg megváltoztak. A korábbi, egyedi szögletes ikonok helyett a Play-en a hagyományos androidos ikonok találhatók. A készülék ugyan nagyon jól sikerült, de a dolognak megvan az a buktatója, hogy egy elavult koncepciót próbál újra életre kelteni. Miközben napjainkban az okostelefonból lett játékplatform, addig a Playstation-mobil egy játékkonzol-okostelefon hibrid. Ezzel pedig eleve csak a vásárlóközönség kisebbik részére céloz, hiszen kimondottan a játék kedvéért kevesen vesznek mobilt, és bár a Play árát még nem lehet tudni, csak annyit, hogy a prémium árszegmensben lesz majd. A külföldi portálokon megjelent információk szerint Európában 500 euróba kerül majd, ami jelenlegi árfolyamon 134 ezer forint, áfa nélkül.
Ehhez jön még persze az ár, amit az exkluzív játékokért ki kell fizetni, bár a gyártó ígérete szerint a készülékeket szoftverekkel feltöltve dobják majd piacra. Mindezek ellenére meg lennék lepve, ha nagy siker lenne belőle. Bár az adottságai megvannak hozzá, de amit nyújt, az már nem elég extra, az Android-platform pedig játékra konzolos kezelőgombok nélkül is elég jó.
Megjelent az Internet Explorer 9, de a Microsoft legújabb böngészőjét a Windows XP-t használók már nem élvezhetik, mert csak Windows 7 és Vista rendszereken működik. A Techbázis cikkéből megtudhatja, hogyan teljesít a riválisokhoz képest, ezen a linken pedig elolvashatja, mik az új funkciói.
Súgunk: az összes browser közül a legújabbak bizonyultak a leggyorsabbnak, ezért ha elavult böngészőt használ, gyorsan cserélje le újra!
Olvassa el az [origo] Techbázis cikkét a Jolicloud nevű ingyenes operációs rendszerről, amelynek legújabb kiadását kimondottan arra optimalizálták, hogy régi laptopon, koros asztali PC-n is futtatni lehessen. Az Ubuntu Linuxon alapuló szoftvert Windows mellé is egyszerűen lehet telepíteni, tud magyarul, bármikor eltávolítható, így minden kipróbálása mellett szól: telepítése mindössze húsz perc, és automatikusan végbemegy.
A szoftver probléma nélkül megnyitja az Office-ban készült fájlokat, minden ismert video- és zenefájlt lejátszik, és a régi gépen is fürgén indul és gyorsan áll le.
A Microsoft legújabb böngészőjének végleges változata magyar idő szerint március 15-án kedden hajnalban válik letölthetővé: az új böngésző premierjére már a magyar kiadás is elérhető lesz. Az új verzió már ugyanolyan áramvonalas kezelőfelülettel bír, mint mondjuk a Chrome, ezáltal minimális helyet foglal el a képernyőről. Működése is gyorsabb elődeinél, azonban a Windows XP-t használók nem tudják majd telepíteni, mert csak Vistára és Windows 7-re jelenik meg 32 és 64 bites kiadásban.
Egy kínai technológiai blog publikálta az első képeket a Microsoft következő operációs rendszeréből, a Windows 8-ból, melyeket itt lehet megtekinteni. Eredetiségüket a Microsoft hivatalosan nem erősítette meg.
A képeken csak a Windows 8 állítólagos teljes felületének apró részletei láthatóak, egyelőre semmilyen látványos újdonság nem derül ki belőlük, egyedül a felhőalapú rendszerek integrálására utalnak egyes ikonok.
Ennél érdekesebb információ, hogy a következő Windows tesztelői szerint automatikus rendszervisszaállítási funkcióval is rendelkezik majd, ami nagyon rövid idő alatt képes az első indításkor elérhető alapállapotba visszahozni a rendszert. Ez a művelet a tesztelők számítógépén 2 perc alatt lezajlott, de ők a szokásosnál sokkal izmosabb, nyolcmagos processzort, 24 gigabájt memóriát tartalmazó konfigurációt használtak. Ezen a Windows 8 telepítése (DVD helyett merevlemezről) 8 perc alatt lezajlott.
A Microsoft kiadta a Windows 7 operációs rendszerhez készült első nagy javításgyűjteményt: míg az előző szoftvere, a Windows Vista esetében a Service Pack 1 (SP1) számos újítást hozott, és a rendszer működését is gyorsabbá tette, ezúttal semmilyen komoly változás nem várható telepítése után.
Ez persze annak is köszönhető, hogy a Windows 7 egy jól sikerült operációs rendszer, míg a Vistával rengeteg felhasználó küszködött megjelenésekor. Gyakorlatilag három újítást kínál a javításcsomag: orvosolja azt a problémát, ami akkor jött elő, amikor HDMI-porton csatlakoztattak a számítógéphez egy tévét, és a hangátvitel időnként megszűnt működni a csatlakozón keresztül.
Egy másik az XPS formátumú dokumentumok nyomtatásakor jelentkező problémát is orvosol a csomag telepítése, illetve a korábban megnyitott mappák a Windows Intézőben a rendszer újraindítását követően sem állnak vissza alapállapotba.
Összességében az SP1 minden, a Windows 7-hez eddig kiadott biztonsági és egyéb javítást tartalmaz, ami új rendszerek telepítésekor jön jól, ezeket ugyanis nem kell majd egyesével telepíteni az első indítást követően. A közeljövőben megjelenő új számítógépek és telepítőlemezek már eleve tartalmazni fogják a javítócsomagot, így első indításukkor sokkal kevesebb frissítést töltenek majd le mint eddig. A legegyszerűbb, ha a Service Pack telepítését a Windows Frissítésen keresztül, automatikusan végeztetjük el, ezt követően egy újraindításra is szükség van, de a Microsofttól külön csomagként is letölthető.
A Microsoft kiadta a Windows 7 operációs rendszerhez készült első nagy javításgyűjteményt: míg az előző szoftvere, a Windows Vista esetében a Service Pack 1 (SP1) számos újítást hozott, és a rendszer működését is gyorsabbá tette, ezúttal semmilyen komoly változás nem várható telepítése után.
Ez persze annak is köszönhető, hogy a Windows 7 egy jól sikerült operációs rendszer, míg a Vistával rengeteg felhasználó küszködött megjelenésekor. Gyakorlatilag három újítást kínál a javításcsomag: orvosolja azt a problémát, ami akkor jött elő, amikor HDMI-porton csatlakoztattak a számítógéphez egy tévét, és a hangátvitel időnként megszűnt működni a csatlakozón keresztül.
Egy másik az XPS formátumú dokumentumok nyomtatásakor jelentkező problémát is orvosol a csomag telepítése, illetve a korábban megnyitott mappák a Windows Intézőben a rendszer újraindítását követően sem állnak vissza alapállapotba.
Összességében az SP1 minden, a Windows 7-hez eddig kiadott biztonsági és egyéb javítást tartalmaz, ami új rendszerek telepítésekor jön jól, ezeket ugyanis nem kell majd egyesével telepíteni az első indítást követően. A közeljövőben megjelenő új számítógépek és telepítőlemezek már eleve tartalmazni fogják a javítócsomagot, így első indításukkor sokkal kevesebb frissítést töltenek majd le mint eddig. A legegyszerűbb, ha a Service Pack telepítését a Windows Frissítésen keresztül, automatikusan végeztetjük el, ezt követően egy újraindításra is szükség van, de a Microsofttól külön csomagként is letölthető.
Kedden kiadott frissítésével a Microsoft letiltotta a Windows XP, 2000 és Vista rendszerekben az AutoRun funkciót pendrive-ok és külső merevlemezek használata esetén. Ez a szolgáltatás lehetővé tette, hogy az adathordozókon lévő programok automatikusan elinduljanak, azonban mostanra leginkább kártevők használták saját maguk továbbítására: segítségével ugyanis egy pendrive-ról akkor is lehetett kártékony kódot juttatni a PC-re, ha a felhasználó el sem indított róla semmit. A CD-k és DVD-k esetében továbbra is elérhető a szolgáltatás, ezeket ugyanis nem szokták kártevők használni.
Egy igazán hasznos tippet találtunk az Online-tech-tips-en: bemutatják, hogyan kell letiltani Windows 7 alatt a nyavalyás PC Speakert, vagyis a számítógép beépített minihangszóróját!
Az ismertetett megoldás elvégzése után bármikor visszaállítható az eredeti állapot, és csak a Windowsban némítja el a csipogó hangszórót, a rendszer indulásakor szükség esetén jelentkező (hasznos) diagnosztikai jelzéseket így senkinek sem kell nélkülöznie.
Murphy törvénye a Windows 7-ben is érvényesül: mindig van olyan rendszermodul vagy program, ami az éjszakai csendben, a kikapcsolt hangszórók mellett is ráhozza a szívbajt a felhasználóra azzal, hogy váratlanul hangosat csippant a gépházból.
Ennek a stresszhelyzetnek lehet elejét venni, ha letiltjuk magát a hardvert. Ehhez a Start menüben válasszuk ki a Számítógép pontot, klikkeljünk rá jobb gombbal, és válasszuk a Kezelés-t.
A felnyíló Számítógép-kezelés ablakában menjünk az Eszközkezelő-re, majd a Nézet menüpontban felül pipáljuk ki a Rejtett eszközök megjelenítése pontot. Ezután keressük meg a Nem PnP (Plug and Play) illesztőprogramok sort középtájt, rajta duplakatt. Válasszuk ki a Beep nevű sort, jobb gombbal hívjuk elő a menüt, majd a Tulajdonság-ot. Az Illesztőprogram fülre klikkelve végül az alsó sorban a Típus felirat mellett állítsuk az értéket Letiltva-ra. Ha később mégis használnánk, csak vissza kell állítani az értéket Automatikus-ra.
A Windows fejlesztőinek blogján mindent elárulnak arról, miként készültek a különböző hangsémák az operációs rendszerbe, a téma iránt mélyebben érdeklődők még a Win 7 be-, és kikapcsolási dallamának kottáját is letölthetik.
Érdemes a lapon lejjebb görgetni, ahol egy táblázatban felsorolják, hogy a Windows egyes hangsémái kinek az alkotásai, és milyen hangszerelésben vették fel ezeket.
Ezen a fejlesztői oldalon azt is megtudhatjuk, hogy milyen irányelveket javasol a Microsoft a saját hangsémák készítőinek. Tekintetbe kell venniük például, hogy az adott effektet lehetséges, hogy valaki egy profi hangrendszeren, más viszont az asztali PC vagy notebook beépített minihangszóróin hallgatja majd, és ezek mindegyikén jól észrevehetőnek kell lennie a jelzésnek.
Egyes felhasználók ráadásul zajos környezetben dolgoznak, ezért az sem jó, ha túl halkak a hangok, mások viszont csendes környezetben használják PC-jüket, ahol zavaró, ha egy túlságosan erőszakos audiojelzést kell hallgatniuk.
Az ideális Windows-hang a Microsoft szerint középtől magas frekvenciát használ, egy másodpercnél rövidebb, nem túl hangos, nem idegesítő, hanem élvezetes hallgatni, nem tartalmaz beszédet és nem is repetitív. Egy szó mint száz: az ideális Windows-hang olyan, hogy az átlagember szinte észre sem veszi, ha viszont ki van kapcsolva, hiányolni fogja.
Egyes felhasználók ráadásul zajos környezetben dolgoznak, ezért az sem jó, ha túl halkak a hangok, mások viszont csendes környezetben használják PC-jüket, ahol zavaró, ha egy túlságosan erőszakos audiojelzést kell hallgatniuk. Az ideális Windows-hang a Microsoft szerint középtől magas frekvenciát használ, egy másodpercnél rövidebb, nem túl hangos, nem idegesítő, hanem élvezetes hallgatni, nem tartalmaz beszédet és nem is repetitív. Egy szó mint száz: az ideális Windows-hang olyan, hogy az átlagember szinte észre sem veszi, ha viszont ki van kapcsolva, hiányolni fogja.
A Ninite az utóbbi évek legnagyobb találmánya, segítségével még a szomszéd, rokon, kolléga számítógépét is öröm telepíteni. De legalábbis nem extra nagy szívás.
Nagyon egyszerű, de annál hasznosabb funkciót tölt be az Eye Protector nevű, böngészőbe telepíthető szkript: a honlapok fehér háttérszínét szürkére cseréli. Miért jó ez? Mert a mai LCD-monitorok erős háttérfényében sokkal kényelmesebb a vakító fehér helyett egy kicsit sötétebb szín mellett olvasgatni a szöveges tartalmakat. Az Eye Protector teljesen automatikusan dolgozik, telepítése után gyakorlatilag nincs teendője a felhasználónak.
Természetesen lesz Commodore és Spectrum is
Nem volt ám minden kvarcjáték zsebrevágható, ezt két kézzel kell fogni
Utolsó kommentek