Letöltendő

Meglepő szolgáltatást vezetett be amerikai üzleteiben és a Microsoft: száz dollár, vagyis nagyjából huszonháromezer forintnak megfelelő díj ellenében tökéletesen beállított Windows 7-t telepít az ügyfél számítógépére.

Az így megvett operációs rendszerek a cég szerint tökéletesen vannak beállítva, és nem tartalmaznak semmilyen próbaverziós szoftvert, vagy promóciókra mutató felesleges ikonokat, amelyek egy újonnan vásárolt PC-n sok esetben megtalálhatók.

Próbaverziók teszik olcsóbbá, de gagyibbá is a PC-t

Míg az Apple számítógépei sosem tartalmaznak semmilyen felesleges ikont vagy programot, az eredeti Windowszal megvett PC-k esetében sokszor ez a helyzet.

Az alapvető munkához szükségtelen segédprogramokkal, néhány hónap alatt lejáró biztonsági szoftverekkel azért szokták ellátni az új számítógépeket a gyártók, mert ezek fejlesztőitől pénzt kaphatnak, amellyel csökkenthetik termékük árát, vagy például olcsóbban kínálhatják hozzá a legális Windowst. A szükségtelen programok azonban sokszor felesleges ikonokkal lepik el az Asztalt, de akár a rendszerindulást is lassíthatják

Szemét nélküli Windowst ad a Microsoft

Új szolgáltatása keretében a Microsoft minden ilyen zavaró programtól mentes rendszer telepítését vállalja. Bár alapesetben az így megrendelt Windows 7-et a cég saját Live-segédprogramjaival, a Security Essentials víruskeresővel, és az Office irodai programcsomag reklámokkal megtámogatott alapverziójával is ellátják, ha az ügyfél jelzi a megrendeléskor, ezek a programok sem kerülnek fel a gépre, és a cég szervizesei akár rivális gyártók termékeit, például Chrome böngészőt és iTunes médialejátszót is telepítenek a rendszerre.

Eezen felül a cég munkatársai az összes fontos rendszerparamétert, például laptop esetében az akkumulátor, a hangkártya és az érintőpad beállításait is optimálisan konfigurálják.

Walt Mossberg, a Wall Street Journal szakújságírójának tesztjein a profik által telepített "Signature" márkanévvel ellátott rendszerek jól szerepeltek, az általa kipróbált noteszgépek mindegyike gyorsabban indult a gyártók által telepített verzióknál. Bár a különbség sokszor csak minimális volt, a zavaró ikonok és szükségtelen programok nélkül így is kényelmesebb volt dolgozni a redmondi beállításokkal telepített rendszereken.

Itthon ingyen megcsinálják a Windowst

A Microsoft Magyarországtól megtudtuk, hogy a cég Westend City Centerben lévő magyar márkaboltjában ingyen is vállalják az oda bevitt számítógépek legális Windows operációs rendszerének rendbehozatalát. Ehhez azonban előzetesen időpontot kell kérni az üzlettől telefonon vagy a honlapon keresztül.

Az új PC-kre telepített idegesítő próbaverzióktól való megszabaduláshoz a Letöltendő blog a PC Decrapifier nevű szoftvert ajánlja.

Újjáélesztené a régi laptopját? Találtunk ehhez egy remek szoftvert, a Linux Mintet! Korábban ugyan hasonló célokra már ajánlottuk a Jolicloudot, de annak fejlesztői nem sok beállítási lehetőséget adnak a felhasználónak, ezért aki szoftvereket is szeretne telepíteni a kedve szerint, az jobban járhat ezzel az ingyenes operációs rendszerrel.

A Linux Mint honlapján több verziót is találni a szoftverből: ezek közül az Xfce nevűt elvileg gyengébb PC-kre is fel lehet telepíteni, de nagyon fapadosnak és kiforratlannak találtuk. A standard Linux Mint 11-essel viszont problémamentesen boldogultunk, olvasóinknak is ezt ajánljuk kipróbálásra, CD-re és DVD-re írható változatban érhető el.

Konyhai wifirádióvá alakult a régi laptop

Próbánk során egy 768 megabájt memóriával és 1,6 gigahertzes, egymagos Pentium M processzorral szerelt hatéves laptopon a Mint zökkenőmentesen működött. A laptopot egyébként egy eBayről tízezer forintért megrendelt, utángyártott akkumulátorral élesztettük újra, ezzel jelenleg nagyjából háromórás üzemidőt biztosít, ami otthoni netezésre, filmnézésre bőven alkalmassá teszi. 

Egy tízezer forintos, hangszórós Logitech laptopalátéttel még a hangzását is sikerült tökéletesíteni, így a dobozhangú őslaptop tökéletes konyhai netrádiós és sorozatnéző masinává alakult. 

A TV2 online elérhető műsorait a Mint alól problémamentesen meg tudtuk nézni, míg az RTL Most oldalaival nem boldogultunk, ezeket ugyanis csak Silverlight pluginnel lehet élvezni, ennek linuxos megfelelője pedig folyamatosan összeomlott.  A Magyar Rádió Hangtára ugyancsak problémamentesen működött a Minttel, ahogy az MTV Videotár is, bár itt a beágyazott lejátszó ablakán jobb klikkel kattintva kellett kimásolni a videó URL-jét, és beilleszteni azt az eleve a rendszer részét képező VLC Playerbe, amellyel a különböző internetrádiókat is lehet hallgatni.

Nem gyorsulja le az XP-t, de sokkal nehezebb tönkretenni

A Linux Mint egyébként az ugyancsak ingyenes Ubuntu Linuxon alapul, de készítői jelentősen optimalizálták a működését, amit az is jól jelez, hogy míg a kifejezetten gyenge PC-kre szánt Xubuntu tesztlaptopunkon nyögvenyelősen futott, addig a Minttel semmi hasonló problémát nem tapasztaltunk.

Ugyanakkor téveszmének bizonyult az, hogy a régi Windows XP-nél sokkal gyorsabb a Linux, nagyjából azonos volt a két rendszer sebessége. A Mint nagyjából egy perc alatt startol el, ami egy régi, nem karbantartott Windows feléledésénél egy kicsivel fürgébb, működését tekintve azonban nem veri kenterbe a jó öreg XP-t, hasonló tempóval működnek alatta a tipikus szoftverek.

A teszteléshez használt, hatéves laptopon élvezhetően lehetett internetezni, filmet nézni, zenét hallgatni, de a HD-felbontású videók már szaggattak rajta. A wifi azonnal működött, de a monitor és a tapipad beállításával sem voltak gondok, emellett az USB-s hangszóróval is kompatibilis volt a rendszer.

Miért érdemes mégis lecserélni? Mert ingyenes, és képes kiváltani az esetleg nem eredeti Windowst, ráadásul sokkal nehezebb elrontani annál: jóval kevesebb kártevő támadja, és a honlapokon felvillanó kamuvírusirtókat sem lehet telepíteni rá, azaz egy 1.0-s felhasználó sem igazán tud kár tenni benne.

Ami kellhet, benne van

A Mint telepítése nem igényel túl sok hozzáértést, egyedül az szokatlan, hogy a CD-ről, DVD-ről indításkor először elindítja magát Live verzióként, és egy ikonnal lehet elindítani a telepítést, amelynek beállításaival bárki elboldogul, nagyjából csak a rendszeridőt és a nyelvet kell beállítani. Az első indításkor a rendszer félig magyar, félig angol felülettel fogadta tesztelőnket, de egy újabb ki-, és bekapcsolás után a teljes Mint magyarul kommunikált, beleértve a böngészőt és a magyar helyesírás-ellenőrzővel szerelt LibreOffice-t is.

Alapból a Firefox böngésző van a Mintben, de a Szoftverkezelő pontra kattintva le lehet hozzá tölteni például a Chromiumot (a Google Chrome helyett), vagy akár az Operát is, egyedül Internet Explorer és Safari nem létezik erre a platformra. A Szoftverkezelő egyébként nagyon kényelmesen használható, a kiválasztott program adatlapján csak rá kell klikkelni a Telepítés gombra, és a rendszer automatikusan letölti és installálja azt.

A Linux Mint gyakorlatilag nem igényel semmilyen karbantartást, az összes feltelepített szoftvert saját magától frissíti, ami azzal jár, hogy néha megjelenik egy ikon a tálcáján, és le kell okézni ezeknek a telepítését. A Windowshoz szokott felhasználóknak egyedül azt kell megszokniuk, hogy itt az ehhez hasonló műveletekhez a rendszergazdai jelszót is be kell pötyögni, amit a telepítés során kell megadni. Érdemes egy vendégfiókot is létrehozni a gépen, így ha átjön egy ismerős, az egy teljesen szűz felületen nézheti meg mondjuk a leveleit, nem kell véletlenül sem saját adataink között kutatnia.

Szokatlan felmérést készített a Microsoft legújabb böngészőjéről és riválisairól. Nem a gyorsaságot, hanme azt vizsgálta, hogy melyik browser használata meríti a legkevésbé a laptop akkumulátorát.

A Microsoft mérései szerint az Internet Explorer 9 meríti a legkevésbé a telepet, hasonlóan takarékosan működik a Firefox 4 és a Safari 5, míg a Chrome 10 és az Opera 11 ezekhez képest falja az energiát.  Az [origo] sebességtesztjében egyébként ez a két browser teljesített a legjobban.

A Lenovo ThinkPad Edge szériája a kispénzűek ThinkPadje. Az idehaza az év elején bemutatkozott modellek közül egy 13 hüvelykes példányt próbáltam ki. A sorozatban e mellett 14, 15,6 és 11 hüvelykes változatok kaphatók még, leginkább viszont a 13-asra voltam kíváncsi. Ez a méretosztály ugyanis a tökéletes hordozható munkagép: már elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy ne legyen kényelmetlen bárhová magunkkal vinni, a kijelzője és a billentyűzete viszont elég nagy a kényelmes munkához, mivel nem sokkal kisebb a rendes laptop-méretnél.

A Lenovo ultrahordozható modelljének olcsóbb, AMD Athlon Neo X2-es processzorral felszerelt változata ráadásul a legolcsóbb a kategóriájában: egyetlen más gyártónál sem kapunk 140 ezer forint alatti áron ilyen méretű gépet. Én a drágább, Intel Core i3-mal szerelt változatot kaptam meg a gyártótól tesztre, ezért már 220 ezer forint körüli összeget kell fizetni. (A modelleket egységesen 4 gigabájt rammal és 320 gigabájtos winchesterrel szerelik.)
A teljesítménykülönbség leginkább a multimédiás képességek terén látványos. Az athlonos gépet a CNet tesztjei alapján már a HD-videolejátszás is megizzasztja, míg az inteles változaton ez nem probléma. Ennek ellenére, ha csak netezésre, munkára kell a masina, mi az olcsóbb ár miatt az AMD-s modellt választanám.

Az ThinkPad Edge ugyanis elsősorban mobil munkaeszköz. A gép fő erőssége nem a teljesítményében rejlik, hanem abban, hogy a „nagy” ThinkPadekhez hasonlóan masszív a kialakítású, kényelmesen használható gép hosszú üzemidővel. Persze már a külsejéről is lerí, hogy valahol félúton van a komoly üzleti notebookok és a hobbigépek között.

A gép fedlapja fényes, színes műanyag, ami nem túl karcálló, ezért óvni kell a hurcolkodás során, a belső burkolatai, billentyűzete pedig matt, kicsit kellemetlen tapintású, de kemény műanyag. A design legkellemetlenebb eleme a gép peremén körbefutó, fémet utánzó szürke műanyagcsík, és furcsán hat a rideg műanyagba ágyazott, világító piros leddel (az i-n a pont) dekorált ThinkPad logó is.

A burkolat viszont masszív, és a gép összeszerelési minősége is nagyon jó, és ez benne a lényeg, nem annyira a külső – az olcsó hatású dekorálástól akár el is tekinthettek volna a tervezők. A gép billentyűzete nagy térközös, úgynevezett sziget-billentyűzet, ami cseppálló és nagyon kényelmes használni. Apróság, de sokat számít, és jól kihasználható ötlet, hogy az Fn-billentyűvel a funkciógombok eredeti funkciója érhető el, alapértelmezésként a laptopos funkciókhoz társított parancsokat hajtják végre, például szabályozzák a hangerőt, a kijelző fényerejét vagy kapcsolják ki-be a wifit.

Nagyon kényelmesnek találtam a felfelé gomb mellé helyezett Page Up-Page Down gombokat is, amelyek így mindig kézre estek. Ennél több egyedi vonása nincs is a billentyűzetnek, az egérpótló vezérlőeszközöknek viszont van. Nem csak hagyományos trackpad, hanem a ThinkPadeken megszokott TrackPoint, vagyis pöcökegér is megtalálható a hozzá tartozó gombokkal együtt.

A trackpad egyébként multitouch-os, két ujjal lehet benne ablakot görgetni, és nagyítani is a szövegoldalakat, az érzékenysége viszont nem a legjobb. Nekem rendszeresen produkálta azt a jelenséget, hogy késve, vagy kihagyással reagált az érintésre a felülete, miközben a TrackPoint, amit kevésbé tudtam kihasználni, mindig hibátlanul működött, ennek minden rezdülésére azonnal mozdult a pointer. Pedig a trackpad már csak a méretéből adódóan sem lenne rossz: elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen használni.

A 13 hüvelykes méretosztályban nem ritkaság, hogy a gépben nincs optikai meghajtó, így a ThinkPad Edge-ben sincs. Van rajta viszont 3 USB-csatlakozó (ebből az egyik eSATA-USB hibrid), és HDMI-kimenet is, ami főleg akkor jön jól, ha az ember egy kis otthoni filmnézésre fogná be a gépet. Ennek megfelelően az üzleti modellekről rendszerint hiányzik is. Az Edge azonban még az i3-as kiszerelésben sem elég erős ahhoz, hogy szaggatás nélkül dolgozzon a lapostévére HDMI-n keresztül kiterjesztett monitorral.

A ThinkPad Edge-ből sajnos az erősebb, 1,33 gigahertzes i3-as processzorral felszerelt változat sem elég erős ahhoz, hogy játékokat futtassunk rajta. Hatcellás akkumulátorának köszönhetően viszont remekül bírja a munkát: filmnézéssel is ki lehet hozni belőle több mint 2,5, vegyes használat mellett (netezés, szövegszerkesztés) akár 4 óra körüli üzemidőt is. Teljes takarékosság, vagyis lesötétített kijelző és visszafogott teljesítmény mellett a gép elvileg 5 órát bír ki. Ha megizzasztottam a processzort, akkor sem melegedett jelentősen, a hűtése pedig kimondottan halk.

A kicsit rideg külsejű, de kényelmesen kezelhető és hordozható modell azonban remek választás lehet diákoknak, programozóknak; a gyártó szándékai szerint pedig small business, vagyis kisvállalkozásoknak szánt takarékos megoldás ez a típus. Minden feladatra nem jó, de arra, amire kitalálták, remek.

Ez az igazi nerd-wellness! A TheNextWeben akadtunk rá a PROTECT YOUR VISION című honlapra, amely segít elkerülni a számítógép használata során jelentkező kellemetlenséget, a szem kiszáradását és kifáradását.

Nem kell bonyolult tudományos megoldásra gondolni, a szájt arra képes, hogy a beprogramozott időpontok leteltekor figyelmeztesse a felhasználót, hogy ideje egy rövid, szempihentető szünetet tartania. Több lehetséges időbeosztás is létezik, az egyik minden húsz perc során ajánl rövid pihenőt, a másik óránként öt perces munkaszünetet javasol, de a Custome menüpontban saját igény alapján is be lehet programozni a riasztást, a Blackout pontban pedig azt is meg lehet adni, hogy a szünetek alatt a képernyő elsötétüljön.

Az Eyes gymnastics pontban a baloldalt látható aranyos robot a szem tornáztatására szolgáló gyakorlatokat mutat meg.