Letöltendő

Tele van a város... technikatörténettel. A Múzeumok Éjszakája alkalmából rengeteg régi gépet, technológiai érdekességet, máskor nem látható egzotikumot nézhetünk meg, csak ügyesen kell válogatni.

Még számítógépek sem voltak - sőt még másik hősünk, Charles Babbage sem kezdett el mechanikus számológépén dolgozni -, amikor Joseph Marie Jacquard francia takács kitalálta, hogyan lehetne gyorsítani a szövést. Automata, programozható szövőgépet készített, ami lyukkártyák sorozatáról olvasta be, hogy milyen mintát szőjön. A módszer nem volt teljesen eredeti, két korábbi francia szövőmester is próbálkozott lyukkártyával, ám a Jacquard gépe volt az első, ami emberi felügyelet nélkül tudott működni.

A Múzeumok Éjszakájának logikus kezdőpontja az Óbudán található Textilmúzeum, ahol nem csak egy Jacquard-gépet lehet megnézni, de Bacsek István takácsmester be is mutatja működés közben a masinát.

A XIX. század MSN-je

Az égegyadta világon minden a távíróval kezdődött: legalábbis minden fontosabb dolog, amit ma is használunk. A távíró volt az első igazán gyors aszinkron üzenetváltási mód, itt találták ki azokat a rövidítéseket és kódokat, amelyekkel pár pengővel, centtel, pennyvel le lehetett tornászni az üzenetek árát. A mai chatszleng nem is huszadik századi találmány, már száz évvel korábban is használták, csak az xxx (kisses) helyett azt küldték 88, azaz Loves and kisses. A Múzeumok Éjszakáján a Postamúzeumban lehet megtekinteni A telegráftól az SMS-ig című kiállítást, ami a sürgönyről, a táviratozásról, a hazai hírközlő rendszerekről szól. 

A listán nem találom a Telefónia múzeumot, pedig az is kötelező zarándokhely. Szombaton vagy vasárnap érdemes meglátogatni, mert van kipróbálható telefonközpontjuk.

Játék a delejjel!

Sajnos differenciálgépet nem találunk Magyarországon, legközelebb a londoni Science Museumban lehet megnézni Babbage mechanikus számítógépét. A hiányon felülemelkedve a belvárost, azon belül pedig az Elektrotechnikai Múzeumot ajánlom következő célpontnak. A Kazinczy úti épületben az elektromosság hőskoráról szóló kiállítást és a miniatürizálás kora előtt készült elektromos háztartási eszközöket nézhetünk meg. Külön öröm, hogy a remek békebeli cégnevekhez - Standard, Egyesült Izzó! - tartozó plakátokból is van kiállítás.

Hasonló témával készült az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytára is, gépmodellek, a Camera Obscurától a Polaroidig tartó fényképezéstörténeti kiállítás várja a Prielle Kornélia utcára látogatókat. Aki kinéz a város szélén található intézménybe, mindenképpen köszönjön az ország egyik első nagyszámítógépének, az Ural-2-nek is.

A hőskorhoz kapcsolódik a kalandos sorsú Lev Szergejevics Tyermen professzor találmánya, az érintés nélkül is üzemeltethető villamos hangszer, a theremin. A földöntúli hangok kiadására képest szerkezetet az OSA Archívumban lehet megtekinteni: Najmányi László fog koncertet adni rajta.

Rádió- és tévétörténet a belvárosban

Remek márkanevekkel - ezúttal: Telefunken, Terta, Fővárosi Finommechanikai Vállalat, BRG, Standard, Radiola - folytatjuk a túrát. A nyolcadik kerületi Pollack Mihály téren nyílt meg a rádiózás és televíziózás történetét bemutató múzeum. Nagy érzékenységű MTI-s rádió, telex, régi stúdiók, száz éves vevőkészülékek, amik magukon hordozzák a kor ízlésének jegyeit. Egyedül Marcal János segédtiszt és a csukott bútorszállító hiányzik a tárlatból.

Operációs rendszer egy maréknyi floppyn

Vannak tárolt programjaink lyukkártyán, működő mechanikus gépeink, folyó villanyáramunk és még nincs éjfél? Akkor a cselesen a Közlekedési Múzeumban elrejtett DOStalgia kiállításra még biztosan van idő. A harmincadik évébe lépő PC-t ünneplő tárlaton DOS-os játékokkal lehet játszani és régi számítógépeket lehet megtapogatni. A kiállításon nem csak az IBM által gyártott gépek találhatóak meg, hanem a klónok is, például az első hazai PC, a Proper.

Budapesten az összes múzeumba érvényes belépő 1400 forintba kerül, a gyermekjegy ára 600 forint.

(foto: wikipédia, postamúzeum)

A térképről ugyan nem kell lemenni, de eléggé a város szélén van a Magyar Műszaki és Közlekedési múzeum tanulmánytár nevű épülete. Az elsőre nem sok jót ígérő okkersárga raktárépület csodálatos dolgokkal van tele. Mobileum nevű földszinti kiállítása megtapogatható gőzgépek, traktorok, ipari- és hadi eszközökből származó motorokat kínál, a fenti részben pedig fényképezőgép-, számítógép-, műszer és rádiógyűjtemény található.

Az orosz gigász és őrzője (fotó: Ránki Dániel, [origo])

A salgó polcokból álló rácsos, üveges vitrinek számtalan különlegességet rejtenek. Az egyikben polcon még Gömböc egyik példánya figyel, a másikon már egy antik Leica fényképezőgépet és orosz klónjait találjuk. Kicsit hátrébb a tévéhíradó elején is látható óriási tévékamerát és egy filmes vágóasztalt lehet körüljárni. Az igazi kincseket a múzeum leghátsó terme őrzi: itt található az gigászi orosz Ural-2 elektroncsöves számítógép egy része, Kozma László számítógépe és az ország első tanulásra képes kibernetikus állata, a szegedi katicabogár.

A múzeumot vonzó geek úticéllá tevő tényezőt nem a tárlókban kell keresni, hanem a tárgyak között sétálva. Képes Gábor muzeológus rendíthetetlenül szervezi a speciális tanulmánytári szombati programokat. Hol a Primo számítógép tervezői mesélnek C64 magyar kihívójáról, hol Muszka Dániel mutatja be a szegedi katicabogarat, hol pedig sci-fi írók, mondják el, mit hozhat a jövő. Ezen a hétvégén ez utóbbira kerül sor, többek között Kovács Tücsi Mihály, a Galaktika tudományos szerkesztője és Sárdi S. Margit sci-fi kutató tart előadást. Akik csak délután érnek rá, azok 15:20-kor a mindig szórakoztató Kollárik Péter műfordítónak, a régi szörnyfilmek legnagyobb rajongójának előadására ülhetnek be.

Nem írógép, billentyűzet Kozma gépéből

A felnőtt jegy 500, a gyermek és nyugdíjas jegy 250 forintba kerül. A múzeum vasárnap és hétfő kivételével minden nap nyitva van reggel tíz órától délután ötig. Érdemes valamelyik szombaton felkeresni, akkor extra programok is szoktak lenni.

(fotó: Ránki Dániel)

A pesti múzeumok közül a Vasúttörtéti park kapott a leggyorsabban észbe, és március 12-ével fel is ébredtek a téli álmukból kinyitottak a télszünet végével. Az alapvetően kisgyerekes programként számontartott múzeum két-három óra mászókázást kínál bármelyik felnőttnek. A megmászható vasak mellett ráadásul vannak olyan mozdonyok (egy gőz és egy dízel), amit vezetni is lehet.

Az öreg mozdonyok mellett modern felszereléssel is lehet játszani, a látogatók beülhetnek a MÁV szimulátorába is, amiben nem csak 800 méter pálya áll rendelkezésükre. A gép nem egy egyszerű PC, a vezetőfülkét egy V63-as "Gigant" mozdonyból alakították ki, kattog, világít, megremeg, olyan, mint az igazi. Ráadásul 140-el lehet vele repeszteni a pályán. (Korábbi Techbázis videó a szimulátorról.)

A kisgyerekes örömök kiélésére szolgál a mozdonyforgató is - minden rendezőpályaudvar dísze - amin egész órakor ingyen lehet körbeforogni. A magában kicsit monoton program közben bemutatják a vágányokon parkoló mozdonyokat, amiből megtudhatjuk, hogy nem minden a kommunista ipar remeke, amin vörös csillag van.

Aki ezen a hétvégén kihagyja a vonatok meglátogatását - például mert hozzám hasonlóan a belvárosban próbálja kinyomozni a Krimiestek feladványát - az a következő szombaton Mozdony Matinén vehet részt az ország legöregebb gőzmozdonyaival.

A Vasúttörténeti Parkban a belépőjegy (felnőtteknek 1100 forint, gyerekeknek 4 éves kor felett 400 forint) mellett számtalan extráért lehet fizetni. A mozdonyvezetés egy ezresünkbe kerül, hajtányt ötszáz forintért próbálhatunk ki, a kiemelt rendezvényeken működő - amúgy csak körberajongható - Csajka sínautó használata pedig fejenként ötszáz forintba kerül. A múzeum reggel tíztől délután háromig van nyitva.

Nem árt néha kimozdulni a monitor elől, az ország pedig számtalan olyan múzeumot, bejárható raktárat, helyet tartalmaz, ami megdobogtatja egy kütyümániás, egy geek vagy akár egy elszánt technológus szívét is. Ezzel a bejegyzéssel induló Geekturiszt sorozatunkban minden hétvégén ajánlunk egy újabb célpontot.

Sosem szokták elhinni, de Budapest egyik legmenőbb múzeuma a Várban található Telefónia Múzeum. Az épületet már megtalálni is kalandos, mert hétvégén az Országgyűlés utcából nyíló kapu és egy palota kertjén keresztül lehet bejutni.

A múzeum az 1985-ben leszerelt Vár Mellékközpont szobáiban van, sőt a középső kiállítóteremben megtalálható az egykor ezerhatszáz fővonalat és ezernyolcszáz ikerállomást kiszolgáló két ember magas rotary berendezés is. A géphez mese is jár, elég egy dologra rákérdezni és a teljes magyar telefonrendszer működését elmesélik az embernek.

A Telefónia nem a hagyományos múzeumi hangulatot árasztja, a tárgyak nagy részét meg lehet tapogatni, a kagylókat fel lehet emelni, a teremőr néni még a telefonközpontot is bekapcsolja, ha szépen kérjük. Kérni pedig érdemes, a középső termet elfoglaló rotary központ a múzeum lelke, a motorok zúgnak, tárcsázáskor egyre közelebbi érintkezők csattannak össze, majd meghalljuk a jellegzetes búgást a kagylóban. A kiállítóterem két sarka tudja is hívni egymást, azon az igazi zúgós, zajos régi fajta telefonvonalon.

Az öreg központ mellett meg lehet nézni a különböző, egyre vandálállóbbra tervezett utcai telefonokat, szép gyűjtemény volt a mára eltűnt, csipogónak csúfolt személyi hívókból, és korai téglamobilokból. A történelem iránt érdeklődők IV. Károly király, Horthy és Kádár János főnök-titkári telefonkészülékét is megtapogathatják.

A múzeum reggel tíz és délután négy közt van nyitva hétfő kivételével minden nap. A felnőtt belépő négyszáz, a diák kétszáz, a családi jegy pedig nyolcszáz forint, szóval a buszjegy drágább, ami felviszi a csapatot a várba.