Letöltendő

Letöltés (Windows Phone, ingyenes)

 Mit szeretne a nép Windows Phone-ra a leginkább? Négyzetes, effektezett fotókat, derült ki arról a listáról, amelyen új appokat lehet kérni WP-re. Az Instagram háromnegyed részben teljesítette a feladatot, egy bétaverziót kapunk csempés telefonra. A kezelés egyszerű és letisztult, pár perc alatt megvan, hogy a Facebookunkból és a kontaktok közül ki instázik még. A követés és a fotóstream gyors, de elvtársak, még vannak hiányosságok.

Az alkalmazással közvetlenül nem lehet fotókat készíteni, tehát vagy a már lekattintott fotókból kell választani, vagy az app bekapcsolja a telefon kameráját. Ez azért furcsa, mert az Instagramot jellemzően éppen úgy használják, hogy valaki ellenállhatatlan ingerenciát érez a fotózásra. Windows Phone-on most a folyamat három lépéssel tovább tart a kelleténél.

A képkiválasztás is döcögős lehet, ha valaki sok képet tart a telefonján, mert az app nem a WP képkiválasztóját használja – ezen még érdemes lenne elgondolkodniuk a fejlesztőknek. Az effektezés, az élesítés-elmosás ugyanúgy oké, mint az iOS vagy az Android verzióban. Hátrány, hogy csak 90 fokonként lehet elforgatni a képet, aki szereti az iOS-app forgatom-megdöntöm trükkjét, annak ez egyelőre hiányzik. Ami ezután következik (maga a feltöltés), már pöpec.

Azoknak való az FStop óra, akik fényképeztek még automatika nélküli géppel, és persze azok, akik hajlandóak hosszan állítgatni egy-egy képet. A számlapon nem a megszokott órák láthatóak, hanem az objektívek blendebeállításai: 2.8, 4, 5.6, 8, 11. Az értkek nagyjából a helyükön vannak, így kis gondolkodás után le lehet olvasni az időt. A fényképészeknek való vicces órát 36 dollár plusz szállítási költségért lehet megrendelni a Neatoshoptól. 

Nyolcvan megapixel, ízlelgessük egy kicsit. A Phase One IQ180 nevű digitális hátfal - és a külön vásárolható Phase One középformátmú gép - ekkora képek készítésére alkalmas. Az óriás felbontásban dolgozó divatfotósoknak és egyéb profiknak szánt gép egy-egy képe 500 megabájtnyi helyet foglal el. A szuper masina nem túl olcsó - a fenti konfigurációért közel 48 ezer dollár kell kifizetni - viszont a Wired beható tesztje szerint közel tökéletes, a digitális hátlapra szerelt érintőkijelzőnek hála annyira könnyen kezelhető, mint egy olcsóbb hagyományos fényképezőgép.

Fel se merem tenni a kérdést, hogy egy nyolcvan megapixeles képet milyen számítógépen lehet retusálni, korrigálni. Az otthoni PC-ket már egy 10-15 megapixeles digitális negatívval is el lehet gondolkodtatni, és abszolút nem biztos, hogy egy erős, gamer PC-t nem lepne meg néhány ekkora RAW fájl. A Wired tesztelője eg Core i5-ös Macbook Pro és 4 gigabájt RAM birtokában négy képben határozta meg az egyszerre kényelmesen kezelhető fotók számát.

És hogy mégis milyen méretekről beszélünk? A Wikipédián megtalálható 10380*7760 pixeles JPG képpel ki lehet próbálni. A kép közel harminc megabájtos, hajlamos lelassítani a böngészőt.

A digitális fotózás legizgalmasabb trendje, hogy a gyártók visszatérnek a távmérős filmes gépek letisztultságához. A Fujifilm X100-as típusa a megszólalásig hasonlít egy régi Leicához - vagy annak bármelyik klónjához -, az Olympus egyelőre típusszám nélküli prototípusában ugyan zoomlencse került, de vezérlőgombból csupán maroknyi van rajta. A lencséiről ismert Sigma pedig a negyedik verzióját adja ki zsebrevágható, zoomlencse nélküli DP-szériás gépeinek.

A frissen bejelentett DP2x nevű gépben 24,2 millimiéteres gyújtótávolságú nagylátószögű lencse dolgozik, az érzékelő pedig tizenkétszer nagyobb a Sigma állítása szerint a tipikus kompakt gépben megtalálhatónál. A DP sorozat gépeiben eleve a különleges, pixelenként piros, kék és zöld érzékelőt is tartalmazó Foveon szenzor dolgozik. Ez a fajta lapka sokkal több színinformációt ment el egy képhez, és sajnos csak a Sigma gépeiben található meg. A gépben nincs képstabilizátor, a fotósok csak a saját kezükben bízhatnak, meg abban, hogy a 3200 ISO érzékenységig feltekerhető szenzor elég fényt talál.

A kamera ennyi. Egy viszonylag gyors, nagylátószögű lencséből, egy sehol máshol meg nem található, látványos mellékvágánynak számító szenzorból áll. Lenyűgözően egyedi, iszonyatosan minimál, amihez képes még egy Leica is szokványos darab. Hát lehet nem szeretni?