A digitális fotózás legizgalmasabb trendje, hogy a gyártók visszatérnek a távmérős filmes gépek letisztultságához. A Fujifilm X100-as típusa a megszólalásig hasonlít egy régi Leicához - vagy annak bármelyik klónjához -, az Olympus egyelőre típusszám nélküli prototípusában ugyan zoomlencse került, de vezérlőgombból csupán maroknyi van rajta. A lencséiről ismert Sigma pedig a negyedik verzióját adja ki zsebrevágható, zoomlencse nélküli DP-szériás gépeinek.

A frissen bejelentett DP2x nevű gépben 24,2 millimiéteres gyújtótávolságú nagylátószögű lencse dolgozik, az érzékelő pedig tizenkétszer nagyobb a Sigma állítása szerint a tipikus kompakt gépben megtalálhatónál. A DP sorozat gépeiben eleve a különleges, pixelenként piros, kék és zöld érzékelőt is tartalmazó Foveon szenzor dolgozik. Ez a fajta lapka sokkal több színinformációt ment el egy képhez, és sajnos csak a Sigma gépeiben található meg. A gépben nincs képstabilizátor, a fotósok csak a saját kezükben bízhatnak, meg abban, hogy a 3200 ISO érzékenységig feltekerhető szenzor elég fényt talál.

A kamera ennyi. Egy viszonylag gyors, nagylátószögű lencséből, egy sehol máshol meg nem található, látványos mellékvágánynak számító szenzorból áll. Lenyűgözően egyedi, iszonyatosan minimál, amihez képes még egy Leica is szokványos darab. Hát lehet nem szeretni?