Tele van a város... technikatörténettel. A Múzeumok Éjszakája alkalmából rengeteg régi gépet, technológiai érdekességet, máskor nem látható egzotikumot nézhetünk meg, csak ügyesen kell válogatni.

Még számítógépek sem voltak - sőt még másik hősünk, Charles Babbage sem kezdett el mechanikus számológépén dolgozni -, amikor Joseph Marie Jacquard francia takács kitalálta, hogyan lehetne gyorsítani a szövést. Automata, programozható szövőgépet készített, ami lyukkártyák sorozatáról olvasta be, hogy milyen mintát szőjön. A módszer nem volt teljesen eredeti, két korábbi francia szövőmester is próbálkozott lyukkártyával, ám a Jacquard gépe volt az első, ami emberi felügyelet nélkül tudott működni.

A Múzeumok Éjszakájának logikus kezdőpontja az Óbudán található Textilmúzeum, ahol nem csak egy Jacquard-gépet lehet megnézni, de Bacsek István takácsmester be is mutatja működés közben a masinát.

A XIX. század MSN-je

Az égegyadta világon minden a távíróval kezdődött: legalábbis minden fontosabb dolog, amit ma is használunk. A távíró volt az első igazán gyors aszinkron üzenetváltási mód, itt találták ki azokat a rövidítéseket és kódokat, amelyekkel pár pengővel, centtel, pennyvel le lehetett tornászni az üzenetek árát. A mai chatszleng nem is huszadik századi találmány, már száz évvel korábban is használták, csak az xxx (kisses) helyett azt küldték 88, azaz Loves and kisses. A Múzeumok Éjszakáján a Postamúzeumban lehet megtekinteni A telegráftól az SMS-ig című kiállítást, ami a sürgönyről, a táviratozásról, a hazai hírközlő rendszerekről szól. 

A listán nem találom a Telefónia múzeumot, pedig az is kötelező zarándokhely. Szombaton vagy vasárnap érdemes meglátogatni, mert van kipróbálható telefonközpontjuk.

Játék a delejjel!

Sajnos differenciálgépet nem találunk Magyarországon, legközelebb a londoni Science Museumban lehet megnézni Babbage mechanikus számítógépét. A hiányon felülemelkedve a belvárost, azon belül pedig az Elektrotechnikai Múzeumot ajánlom következő célpontnak. A Kazinczy úti épületben az elektromosság hőskoráról szóló kiállítást és a miniatürizálás kora előtt készült elektromos háztartási eszközöket nézhetünk meg. Külön öröm, hogy a remek békebeli cégnevekhez - Standard, Egyesült Izzó! - tartozó plakátokból is van kiállítás.

Hasonló témával készült az Országos Műszaki és Közlekedési Múzeum Tanulmánytára is, gépmodellek, a Camera Obscurától a Polaroidig tartó fényképezéstörténeti kiállítás várja a Prielle Kornélia utcára látogatókat. Aki kinéz a város szélén található intézménybe, mindenképpen köszönjön az ország egyik első nagyszámítógépének, az Ural-2-nek is.

A hőskorhoz kapcsolódik a kalandos sorsú Lev Szergejevics Tyermen professzor találmánya, az érintés nélkül is üzemeltethető villamos hangszer, a theremin. A földöntúli hangok kiadására képest szerkezetet az OSA Archívumban lehet megtekinteni: Najmányi László fog koncertet adni rajta.

Rádió- és tévétörténet a belvárosban

Remek márkanevekkel - ezúttal: Telefunken, Terta, Fővárosi Finommechanikai Vállalat, BRG, Standard, Radiola - folytatjuk a túrát. A nyolcadik kerületi Pollack Mihály téren nyílt meg a rádiózás és televíziózás történetét bemutató múzeum. Nagy érzékenységű MTI-s rádió, telex, régi stúdiók, száz éves vevőkészülékek, amik magukon hordozzák a kor ízlésének jegyeit. Egyedül Marcal János segédtiszt és a csukott bútorszállító hiányzik a tárlatból.

Operációs rendszer egy maréknyi floppyn

Vannak tárolt programjaink lyukkártyán, működő mechanikus gépeink, folyó villanyáramunk és még nincs éjfél? Akkor a cselesen a Közlekedési Múzeumban elrejtett DOStalgia kiállításra még biztosan van idő. A harmincadik évébe lépő PC-t ünneplő tárlaton DOS-os játékokkal lehet játszani és régi számítógépeket lehet megtapogatni. A kiállításon nem csak az IBM által gyártott gépek találhatóak meg, hanem a klónok is, például az első hazai PC, a Proper.

Budapesten az összes múzeumba érvényes belépő 1400 forintba kerül, a gyermekjegy ára 600 forint.

(foto: wikipédia, postamúzeum)